A füvesítés legalkalmasabb időpontja a tavaszi, kora őszi időszak, de ha öntözni tudunk, megfelelő gondozással, a nyári időszakban is telepíthető gyep. Ha ebből kicsúsztunk, akkor közvetlenül a tél beállta előtt lehet megkockáztatni a vetést, úgy hogy már ne kelljenek ki a mag a fagyok beálltáig. Ennek sikerére azonban nem lehet garanciát vállalni. Valószínűleg már nem lesz a talaj hőmérséklete +5-7 fokos, amikor a fejlődés megindulna. Ekkor ugyanis a kikelt növények károsodhatnak. Szerencsés esetben tavasszal hamarabb fog megindulni az ősszel elszórt magokból a növények fejlődése, mintha még március végén kezdenénk hozzá a talaj előkészítéséhez. Ezért az ilyen növényzet nagyobb eséllyel vészeli át a következő nyár száraz időszakát.
Szép gyepfelület csak komoly előkészítéssel érhető el.
A füvesítést, a terület gyomosságától függően, totális gyomirtással kezdjük.
Erre a feladatra, a kereskedelmi forgalomban, több alkalmas szer is kapható. Ilyen pl. a Glialca vagy a Medallon.
Ezeket a szereket legegyszerűbben háti permetezővel tudjuk kijuttatni, s mivel oldat formájában szívódnak fel, erre a legmegfelelőbb a kora reggeli vagy késő esti párás órák. A kipermetezés során vigyázzunk az elsodródás veszélyére, ezért csak szélmentes időben gyomirtózzunk. E szerek a növények zöld részein keresztül szívódnak fel, a talajba mosódva viszont hamar lebomlanak.
A gyomirtózás hatékonyságát javítja a nitrogén műtrágya és a nedvesítő szer (pl. Nonit) használata.
Hatásuk hőmérsékletfüggő, általában 10-14 nap kell a teljes gyomtársulás elpusztításához.
A gyomok teljes elpusztulása után következhet a terület kitisztítása, melynek során eltávolítjuk az elpusztult gyom maradványokat, a köveket, a nagyobb rögöket.
Következő lépés a terület felásása, rotálása, a tereprendezés, melynek végeredménye egy sima, aprómorzsás talajszerkezetet
Mélyásás után hagyjuk a területet kg 2-3 hétig ülepedni, egyébként hepehupás lesz a talaj.
Magvetés előtt hengerezzük meg a felületet.
Füvesítés előtt mindig gondoskodjunk a talaj megfelelő tápanyag utánpótlásáról. Ez történhet szerves vagy műtrágyával. A szerves trágyáknak számtalan formája létezik, mint például gomba, vagy marha trágya, de a kereskedelmi forgalomban számtalan biológiailag aktív természetes anyag kapható. Ezek hátránya, hogy tápanyag összetételük adott és általában pontosan nem ismerhető. A marhatrágyát szabad a talajba keverni, de számolni kell azzal, hogy erősen gyomosodhat. Ennek következtében a kelés után sűrűn nyírni kell a pázsitot és az első évben nem lesz gyommentes. Ez elsősorban tavaszi telepítés esetén gond, télen a legtöbb gyom kifagy.
Műtrágyázás során használjunk speciális starter műtrágyákat. Ezek magas foszfor és kálium tartalmú műtrágyák elősegítik a kezdeti növekedést és gyökérképződést.
Csak jó minőségű, szavatossági időn belüli fűmagot használjunk
Az előírt mennyiségű magot vessük el. A túl kevés mag ritka, míg a túl sűrű vetés sűrű, vékonyszálú befülledt gyepet eredményez.
Az elszórt magokat gereblyézzük be, majd hengerrel tömörítsük be a felső talajréteget.
A kelő fű számára lényeges a megfelelő vízellátás. Kezdetben gyakran, de kis mennyiségben öntözzünk, úgy hogy a talaj felülete folyamatosan nedves maradjon.
Az első nyírás akkor esedékes, mikor a kelő fű elérte a 10-12 cm-es magasságot.
Nyírás során a füvet ellenálló képességének növekedésére késztetjük.
A nyírások hatására hajtásrendszere elágazódik, gyökérzete mélyebb, nedvességgel jobban ellátott talajrétegekben fog kifejlődni.
A nyírás gyakorisága függ a gyep típusától, a felhasználás módjától. Egy labdarugó, vagy golfpályát hetente kétszer, egy pihenőkertet hetente, tíz naponként nyírunk.
Minél alacsonyabb a nyírás annál több egyéb gondozás igényel a fű.
Alacsony sűrű, párnás füvet csak rendszeres, állandó magasságú nyírással hozhatunk létre.
Házikertben a nyírás magassága 3-5 cm közötti legyen.
Egy-egy nyírás során legfeljebb a lomb 30%-át távolítsuk el.
A nyírások során jelentős lombtömeget távolítunk el. Ennek pótlására a fű rengeteg tápanyagot igényel. Ezért szép gyepet csak rendszeres tápanyagozással tudunk előállítani.
A gyep tápanyagigénye teljesen más, mint az egyéb mezőgazdasági növényeké. Az általánosságban használt műtrágyák túl magas foszfor tartalommal rendelkeznek, amely elősegíti a káros vadfüvek felszaporodását.
Általánosságban elmondható, hogy a gyepek trágyázására azok a mezőgazdasági műtrágyák megfelelőek, amelyek alacsony foszfor valamint magas nitrogén és kálium tartalommal rendelkeznek.
Egyedül a csírázás időszakába igényel a fű magasabb foszfor mennyiséget, ugyanis a foszfor növeli a csírázóképességet és a gyökérképződésre is kedvezően hat. Ezért ha lehetőségünk van rá mindig speciális gyepműtrágyát használjunk. A kereskedelmi forgalomban ma már kaphatók ún. hosszú hatástartamú műtrágyák, melyek akár 4-6 hónapra is biztosítják a gyep tápanyag-utánpótlását. Ezekben a trágyákban kombinálják az azonnal lebomló tápanyagformákat, azokkal, melyek csak lassan, a talaj mikroorganizmusai által bomlanak le.
A kálium növeli a fű ellenálló képességét, ezért, mind a nyári mind pedig a téli hónapokban jelentős mennyiséget igényel a gyep.
A nitrogénnek a levéltömeg előállításában van fontos szerepe, ezért elsősorban a vegetációs időszak során használjuk, a téli kondicionáló műtrágyák mindig kevés nitrogént és sok káliumot tartalmaznak.
A mikroelemek szerepe nem elhanyagolható az a gyep egészséges fejlődése szempontjából. Főleg a sovány, homokos talajokon szükséges rendszeres utánpótlásuk. Itt mikroelemekkel dúsított műtrágyákat használjunk.
A tápanyagozás során figyelembe kell vennünk a talaj szerkezetét is. Egy homokos talajon jóval nagyobb a tápanyagok kimosódása, ezért itt mindig kisebb adagokban, de gyakrabban műtrágyázzunk.
A magyarországi viszonyok között a gyepet rendszeresen öntözni kell, mivel a csapadék térbeli és időbeli elosztása nem megfelelő.
A gyep általános vízigénye 1-7mm/ nap. A vízigény erősen hőmérsékletfüggő, míg 15 C˚-ban 1 m2-re elegendő 1-2 litert kijuttatnunk, addig 30 C˚ felett 6-7 liter az optimális mennyiség.
Az öntözés gyakoriságáról: Több naponta, de nagyobb vízadagokban öntözzünk. A gyakori, kis vízadagokban történő öntözés arra készteti a gyepet, hogy felszívó gyökérzetét a felső talajrétegben hozza létre. Ezzel jelentősen csökkentve szárazságtűrését és ellenálló képességét.
A füvek igénybevételűktől, a talajszerkezettől függően rendszeres talajszellőztetést igényelnek. A szellőztetés során javítjuk a talaj, a gyökérzet levegő ellátottságát, a vízháztartást, a tápanyag felvételt, csökkentjük a gyepfilc képződésének esélyét.
Külön fű gyomirtók: Keroland WG és a Gyom-Stop.
Tavasszal-ősszel gyep lazítás (késes) géppel, ez a talajt meghasogatja, utána gyomirtó szeres műtrágya /Calcurea/ szórás és fűmag felülvetés, nyáron pedig 2-3x gyomfésülés ("küllős") géppel, ami a lehervadt leveleket, mohát kiszedi- ezáltal megszellőzteti a füvet, de a talajt nem bántja. Esetenként gyomirtás ismétlés (május-június).
Frissen vetett füvet (a telepítés évében) nem lehet vegyszerezni, mert érzékeny és maga is megsínyli Rendszeresen nyírni kell, amint a gyomok kezdenek a fű fölé nőni. A kasza vágási magasságát úgy kell beállítani, hogy a fű fölött, a gyomokat vágja le. Ezzel kíméljük a füveket és serkentjük a növekedésüket. A nem évelő gyomok (pl. muhar) télen ki fognak fagyni. A többieket az erőteljesen növekvő fű el fogja nyomni. Minden pázsit gyomosodik az első évben, ha nem volt csírátlanított, steril a talaj a vetés előtt. Nem kell megijedni, rendszeres kaszálással karban tartható.
A füvesítés néhány fontos kérdését a következő oldalon boncolgatjuk
A füvesítés gyakran ismételt kérdéseivel a következő oldalon találkozhat
![[]](/sites/parksystem.hu/modules/ecommerce/cart/images/cart_empty.png "View your cart items"){kind=spacer}